1. súlyánál fogva a levegőben lefelé mozog, ill. így vhova kerül.

2. <csapadék> a földre hull. esik a hó. | (alanytalan) esik az eső. ▸ akár esik, akár fúj ▸ úgy esik, mintha dézsából öntenék

3. egyensúlyát vesztve elbukik, elterül. ▸ térdre esik | egyensúlyát vesztve nekidűl, nekiesik valakinek, valaminek. falnak esik. | a térben mozogva, véletlenül becsapódva vhova, valamibe jut. légy esett a tejbe.

4. kibontva súlyánál fogva (redőkben) leomlik. szépen esik a ruhája.

5. ▸ darabokra esik

6. ▸ valakinek esik | ▸ valakinek a nyakába esik | ▸ valaminek esik | ▸ valakire, valamire esik | ▸ belém, beléd esik

7. ( -t ragos hat-val) hirtelen alacsonyabb szintre ereszkedik, ill. ilyen szinten folytatódik. a gép jó 50 m-t esett; itt esik a folyó. | értéke csökken, minősége gyengül. esnek az árak; esett a színvonal.

8. vhova kerül, jut. a hangsúly az első szótagra esik; elseje péntekre es. | <betegség v. kártevő> valamibe kerül (, és ott kárt okoz). féreg esett a gyümölcsbe; ▸ a fene a nyavalya essen bele | ▸ mi esett belé ebbe az emberbe? | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. foglyul esik; ▸ teherbe esik

9. <hely(ség), terület> valamilyen irányban v. vmely távolságra van, terül el. a város délre esik. | ▸ kezére a keze ügyébe esik valami | ▸ messze távol esik valakitől kívül esik valamin

10. ▸ valakire, valamire esik egyre 5000 ft esik. | ▸ valakire esik a választás, a sor

11. ▸ valami alá esik adó alá esik; (más) elbírálás alá esik.

12. történik, megesik. baja esik.

13. keletkezik, létrejön. tévedés ne essék; csorba esett valamin. | sp: ▸ gól esik

14. ▸ vhogyan esik valakinek valami rosszul esik neki. ▸ ahogy esik, úgy puffan

[ fgr ]

1. elav fekély, gennyes seb.

2. durva v. biz <elhomályosult jelentéssel kif-ekben:> ▸ eszi a fene valakiért <szitkozódásban:> fene a pofádat!; <bosszúság kif-ére:> a fene egye meg!; <beletörődés kif-ére:> hagyd a fenébe; ▸ egye fene egy fene! <tagadás, visszautasítás kif-ére:> a fészkes fenét!; <kérdés nyomósítására:> hol a fenében voltál?; <csodálkozás kif-ére:> ▸ no fene!

3. ▸ mint a fene úgy ég, mint a fene. | ▸ mi fene liba, kacsa, mi fene.

1. nép félelmetes, elszánt. fene legény.

2. biz <bosszúság kif-ére:> kellemetlen, átkozott.

3. biz <nyomósító szócskaként.> nagy fene gomb.

4. (hsz-ként) nép biz rettenetesen, nagyon. fene meleg van. ▸ ha a fene fenét eszik is

1. a szóban forgó élőlény, dolog belsejébe, testébe, tömegébe, részei közé. szálka ment bele (az ujjába); tegyünk bele (a vázába) virágot. | a szóban forgó személy lelkivilágába. beléjük látok.

2. miatta, tőle. zeng bele a ház.

3. <vonzatként.> szerelmes bele.

4. <a bele ik h., ha az ige cselekvése nem az egysz. 3. sz-re irányul.> belém karolt; beléjük ütközött.

1. a szóban forgó dolog, test, anyag belsejébe. beleesik, beleharap, belegöngyöl. | <jelentéstömörítő igékben.> belekényszerít.

2. a szóban forgó folyamatba, ügybe, dologba. belebeszél, belegondol.

3. a szóban forgó dologgal, ritk. személlyel érintkezve, ill. a vele való érintkezés útján, következtében. beletöröl, belefogódzik.

4. érzelmeivel a szóban forgó személyre, es. dologra irányulva. beleszeret, beleun.

5. a szóban forgó tárgyra, dologra irányuló cselekvés első v. egyetlen mozzanatát elvégezve. belefog, beleiszik.

6. a szóban forgó dolog (túlzott, megerőltető volta) következtében. belefárad, belepirul.

7. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére>. bele-belenyilallik.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

1. ▸ a bél a belek ▸ felfordul a bele majd kihányja a belét ▸ kitaposom a belét | leölt állat bele tisztítva, kül. mint töltelékes húsáru burkolója.

2. (fás) növények szárát kitöltő puha, laza szövet. a bodza bele.

3. növényi termésnek a kéreg v. a héj alatti húsos része. a dió bele.

4. sült tésztafélék puha belső része.

5. némely tárgynak, eszköznek burkolatba foglalt belső része. a ceruza bele.

6. világítóeszköz kanóca.

[?fgr]